Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kép  

  Fejedelmi fejlemény!

Átadták a lovagtermet az Emese parkban

 

Szigethalom büszkesége, a lovagi csarnok elkészült. 2010. július 14-én hivatalosan is megtartották a megnyitót, amelyen az uralkodó helyett számos helyi, sőt több országos méltóság is megjelent, hogy az ünnepélyes rendezvényen és a lakomán részt vegyen.

 

Több mint egy éves tervezési, pályáztatási és kivitelezési munka végére tehetett pontot az önkormányzat ezen a nevezetes szerdai napon, amelyet csaknem száz vendég, köztük környékbeli polgármesterek, turisztikai szakemberek s Varjú László országgyűlési képviselő, az előző kormány fejlesztésekért felelős államtitkára, valamint Utassy Ferenc tiszteletbeli izlandi konzul ünnepelt együtt.

A meghívottak először az erre a napra már ismét élő középkorrá varázsolt Emese parkban tettek egy rövid sétát, ahol egy földkunyhó mellett színes ruhákba öltözött szövő-fonó asszonyokba, nem sokkal mellettük serényen dolgozó kovácsokba, ötvösbe, kicsit távolabb bajvívó, íjászkodó, kopját hajító legényekbe ütközhettek.

A nagy látványosság azonban csak ezután várt a megjelentekre. Egyszer csak kitárultak a lovagterem ajtói, s a tisztelt nagyérdemű beléphetett abba az épületbe, amelyben már semmi sem emlékeztet a hajdani hangárra, ahol a légvédelmi laktanya járművei egykoron pihentek.

De a méretek maradtak: csaknem 1000nm középkor, na persze leszámítva a korszerű mosdókat!

És bent a teremben, ahol a régi betonoszlopok csaknem román stílusú tartópillérekké nemesedtek, ahol a szürke falak sóskúti mészkőtömbökké alakultak, ahol a rideg és repedezett padozat helyett gyönyörű palmettás-liliomos mozaikon s téglán járhattunk, ott mi is megéltük a csodát, azt, amely eddig csak Magyar Attila, az Őskultúra Alapítvány vezetője fejében élt: mert ő álmodta meg mindezt, ami most valósággá vált. Végigtekintve a termen láthattuk a faragott fabútorokat, a pihenésre hívogató padokat, a csábítóan megterített asztalokat, s azt a honfoglalás kori kiállítást, amelynek még a Magyar Nemzeti Múzeumban sincs párja (merthogy sajnos ott nincs is). A vitrinekben a kísérleti-régészeti alapítvány tagjainak személyesen elkészített használati eszközei, fegyverei láthatók.

A projektnyitó rendezvényen Szigethalom polgármesterének szavai is az örömöt tükrözték.

Mint Fáki László elmondta: tudomása szerint a Budapestet körülvevő korábbi légvédelmi laktanyákból csak egyetlen egyet sikerült hasznosítania a tulajdonos önkormányzatnak, a szigethalmit, ahol nemcsak ezt a különös építményt, hanem más létesítményeket is sikerült létrehozni: így óvodát, bölcsődét, fogyatékos emberek nappali intézményt.

A város első embere arra is kitért: a lovagterem átadásával szerencsére az Emese park fejlesztése nem zárult le. A város ugyanis újabb, mintegy 80M forint támogatást nyert a turisztikai létesítmény további építésére. Ebből 2011- re a csarnokot körülölelő földsáncot várfalakká alakítják, eddig nyitott bejáratát kapuval lezárják, bent pedig korabeli műhelyeket hoznak létre, így mutatva be egy középkori település nyüzsgő hétköznapjait.

A lovagi csarnok mögött található, már kiszáradt tómedret leszigetelik, környezetét rendezik, így egy olyan sétálásra, hajózásra alkalmas helyet alakítanak ki, amely egyúttal bemutatja a kora középkori vízi életet is. (Minderről a www.honfoglalo.eoldal.hu oldalon további részletek találhatók.)

Az újabb fejlesztések hatására az Emese park akár egész napos programot is biztosítani tud a látogatóknak.

Az intézmény ezután hétfő kivételével a hét minden napján látogatható.